Fordítsd meg a sorsod! A TE kezedben van!

#Sorsfordítás Fellengzős egy szó... legalábbis úgy tűnik, míg nem tapasztalod önmagadon 🙂 Ezt csinálja a Biocom... Milyen szinteken? Amilyen szinten neked szükséged van rá!!! Mit fordított nálam??? 

#Gyerekek - hármat kaptunk ajándékba magunk mellé!!!!!! 3 gyerekkel az élet lehet átok, de áldás is... S persze a gyerek mindig áldás, de az, hogy hogyan éljük meg az anyaságot, a család hogyan "tengeti napjait" 3 gyerek mellett - az bizony lehet átkozottul nehéz is. Még egy esetében is!!! Átestünk azon a részen az első gyerek esetében, hogy a "természetesnek" elfogadott betegségből betegségbe estünk. Szegény gyerek, igen, de szegény szülők!!! Mikor éjszakázni kell folyamatosan, mert a gyermeknek nem megy le a láza... 

Mikor tudod, hogy vágod tönkre a máját a gyógyszerekkel, annak érdekében, hogy a fertőzés ne okozzon még nagyobb károkat!!! Mikor végre gyógyult a gyerek és azért rágod a körmöd, hogy mikor kezdődik újra ez a rémálomszerű betegeskedés... Na ez bizony átok. És ezzel úgy éled a napjaid, hogy jóformán nem is élsz. A betegségeknek szenteled az összes időd és elfelejted élvezni a gyermeked jelenlétét. Elfelejted azt is, hogy mekkora csodát teremtettél, hiszen ÉLETET ADTÁL!!! 

Na az ilyen élet átok... Mindenki számára!!! Aggodalom, félelem, kialvatlanság, depresszió - kb ez jellemez téged és mindenkit a családban. A gyereked folyamatosan azt érzi, hogy teherként tartozik hozzád, mert ők érzik, tudják, hogy anya/apa teljesen kimerült s tudják, hogy "miattuk" történik mindez. Azt is elmondják, hogy ők majd nem akarnak gyereket, mikor nagyok lesznek, mert látják, hogy az mivel jár... S ilyen téren a sorsfordítás... egyértelmű!!!!!! Anyaként a legjobb megoldásokat keresed. Nehéz, mert plussz időt igényel, hogy utána járj a dolgoknak, nincs segítség - de végül megtalálod. Megtalálod s azt mondod magadnak, hogy ez egy esély arra, hogy mindez máshogy nézzen ki. 

És működik!!!!!!!! A gyerek napról napra jobb kedvű!!! Az egészséges napok egyre követik egymást, az átaludt éjszakák száma növekszik. A gyerek kezdi felfedezni a világot és kikerül az ágyfogságból, amibe a betegségek sorozata taszította. Kezdi megismerni anyucit, apucit, önmagát - mert végre egészséges állapot uralkodik az otthonunkban. S egy idő után annyira ritkulnak a betegségek, hogy az lesz meglepő, ha megtörténik. De a jó hír az, hogy ilyenkor sincs kétség, ilyenkor sincs aggodalom, mert a konyha polcáról anyuci (vagy akár már a gyerek) leveszi a számára megfelelő bigyót és erőtől telve, éjszakázás, aggodalom és kétségek nélkül 2 nap alatt túljut a közösségi fertőzéseken. 

Szerintetek ez sorsfordítás??? Mi az anyának, családnak, gyereknek a sorsa, ha ott vannak a folyamatos betegségek, aggodalmak? S mi a sorsuk, ha ezek eltűnnek az ember életéből? 3 gyerek mellett - el nem tudom képzelni, milyen életünk lenne, ha a "megszokott" modellt követtük volna. 1 gyerekkel is sok(k) volt, feltételezem, hogy 3 gyerek mellett kb meghaltunk volna. De e helyett - csak az egészséget ismerjük 🙂 A gyerekek is!!! 

Érdemes volt máshogy gondolkozni? Hinni, bízni, remélni? Megpróbálni valamit, amire sokan azt mondják, hogy "hülyeség"? Azt mondom... IGEN!!!!!!!!!! Büszke vagyok magamra, mint anyára, hogy nem hagytam magam elhinni, hogy ez a "természetes rendje" a dolgoknak. Büszke vagyok magamra, mint anyára, hogy a gyermekeim az egészséget ismerték meg, hogy az életet tudják választani, hogy kipihentek, boldogak - és ami a legjobb, 12 unokát ígérnek nekem - azaz fejenként 4 saját gyermeket - mert azt látják, hogy a szülőség áldás és gyerekekkel boldog, kiegyensúlyozott és élménydús az élet 🙂 

#Szülők - mert mi is itt vagynk!!! Az a nagy helyzet, hogy, lássuk be, nem azért hozunk gyermeket a világra, mert mi meguntuk az életet. A szülőség lehet áldás, vagy átok. Tengetheted mindennapjaidat úgy, hogy árnyéka vagy önmagadnak a végig virrasztott éjszakák miatt, a férjed már csak pappírról ismered, mert minden napod és éjszakád zombiként éled meg a fáradtságtól... A férjed persze dolgozik, mint az őrült s érzed, hogy ebből baj lesz... mert a családért dolgozik, de annyira nincs időtök egymásra, hogy a család fogalma már csak álca és szerződés - de egymást már nem is ismeritek. 

A cél, vagyis a család egysége és összetartozása válik kérdéssé, így a lelkesedés is lanyhul. A tükröket kihajítod a lakásból, mert értelmetlen kacatokká válnak, s elkezded anyukád ruháit hordani, mert "belenőttél" a korba, hogy elrejtsd a nőiességed. Az együttlétek már csak "kötelességtudatot" fejeznek ki, semmi mást, mert szeretkezni csak azzal lehet, akit ismersz, szeretsz, tisztelsz, szerelmes vagy belé... 

De a férjed már nem ez számodra, mert évek óta nem volt részetek közös élményben. Tényleg erről szól a szülői lét? Tényleg úgy érzed, hogy megérdemled ezt az életet? Hogy a közösen vágyott gyermek megszületése után meg kell szűnjön létezni az a csodálatos kapcsolat, ami által ő meg volt teremtődve, mint gondolat? Gondolj vissza, kit vett feleségül a férjed - gondolj vissza, kihez mentél feleségül. Hasonlítotok még azokra az emberekre? A szerelem alkot, teremt - de ti már csak robotok vagytok. 

Szerintetek sorsfordítás az, hogy innen visszatérjetek? Visszakapjátok önmagatokat, a szerelmet, a boldogságot, energiát, alkotási vágyat... Hogy úgy érezzétek újra, hogy bizony, ti is értékek vagytok, példát tudtok mutatni - és azt tudjátok megmutatni a gyermekeiteknek, hogy a szülőség, a felnőttkor az csodálatos!!! Hogy azt a példát lássák maguk előtt, hogy élni érdemes, hogy a cél a boldogság, kiteljesedés - s majd ők is ezt akarják maguknak, mikor felnőttek lesznek. Az a helyzet, hogy a mi, szülők felelőssége az, hogy a szeretett gyermekeink mit fognak keresni a világban felnőttként. 

Ha azt látják tőlünk, hogy a robot, az egymástól elidegenedés, a gondok jelentik a felnőttkort - vajon milyen irányba fognak menni a saját életükben? Anyucik, apucik és mindenki... mutassátok meg a világnak, hogy a sorsot lehet alakítani!!! 

Csak nyitottság és hajlandóság szükséges hozzá és bizonyos gondolatok helyre állítása - az, hogy IGEN, LEHET MÁSHOGY IS!!! Lehet más a cél, a menet, az ÉLET!!! Éljétek és éltessétek meg a mindennapokat - mert ha 90 évig is éltek, csak 30,000 nap áll rendelkezésetekre! Az pedig nem sok... Ne dobjatok el magatoktól egyetlen egyet sem ezek közül - mert minden egyes nap teremthettek, alkothattok, vihetitek előre a világot - hisz nektek ez semmiség!!! 

ÉLETET MÁR ADTATOK!!! E mellett pedig minden további alkotás, teremtés csak kismiska... Keressétek meg hát újra ezt az erőt magatokban, legyetek szerelmesek, legyetek szeretőek, legyetek kipihentek és örömteliek - mert ezek segítségével teremtettétek az ÉLETET, hát nyilvánvaló, hogy minden más teremtés is ezekből fog kibimbózni 🙂 

Szeressetek élni, szeressétek önmagatokat, a családot, a lélegzetet - a lehetőségeket és főleg a világegyetemet 🙂 Fordítsátok meg a sorsotokat - hogy tudjátok mások sorsát is megfordítani, ha nyitottak erre 🙂 

Csatorna bezárva 🙂 <3