Emésztő enzimek és a megfeküdt gyomor esete 😀

Már írtam nektek eme fantasztikus készítmény iránt érzett szerelmemről, de ez az üzenet a ház fölöttébb szkeptikus urától származik 🙂

Az történt ugyanis, hogy este komolyan bepakolt szalonnás-rizsből, mert ooolyan finom volt. 

S persze szóltam, jóasszony módjára, hogy lassan a hedonizmussal, de hát ő a fej, én csak a nyak vagyok 😀

Na nem baj, mert az ilyen kis félrehágásai mindig kicsit közelebb hozzák az étrendkiegészítőkhöz, így ebben is megtaláljuk a pozitívumot :D 

Tehát 3 körül megébredt, hogy ő bizony rosszul van. 

Sétált egyet a fantasztikusan gyönyörű udvarunkon, de végül azzal az eltökélt szándékkal tért vissza, hogy a következő szerelmet a wc kagylóval fogja megélni :O 

De ahogy elhaladt a kis biocomos pultom mellett, eszébe jutott a digest ... 

Bekapott egyet… várt… várt… (kb 30 másodpercet, de ez is irtózatosan hosszú idő egy halálán lévő férfinak)… és hoppsz!!!! 

Volt, nincs megfeküdt gyomor :D 

Nagy boldogságában majdnem felébresztett, hogy újságolja, de jobb belátásra tért (gondolván, hogy ne ébreszd fel az alvó oroszlánt éjjel 3-kor) és boldogan visszatért szunyókálni :) 

Reggel értesültem a történtekről, mert még kávé előtt rám zúdította a híreket – s általam óhajtja üzenni mindenkinek, hogy legyen otthon csodaenzim. 

Van jobb társ is az ölelkezéshez, mint a wc kagyló :D