Felkészülés anyaságra - kicsit mélyebben!

Felkészülés arra, hogy új életet teremtsünk... az ANYASÁGRA!

Tudjátok, félig-meddig könnyes szemekkel írok nektek erről a témáról, mert bizony, felelősséget vállalni a múltunk, a régi döntéseink után, sokszor fájdalmas is lehet... 

Én is voltam fiatal. Nagyon is voltam, s bizony, őrült fiatalságom volt. Nem sajnáltam magamtól a bulit, bejártam a világot jóformán s igazán azt gondoltam, mint legtöbb fiatal, hogy örökké így marad minden s belém aztán nem üthet a "ménkű"... 

Az élet viszont folydogál a maga természetes medrében, így mikor a férjemmel úgy döntöttünk, hogy "felkészültünk" a gyerekvállalásra, azt hittük, ahhoz csak annyi kell, hogy unjuk a bulizást és legyen, ahol lakjunk... 

Nos, nagyot tévedtünk. Mert mikor az ember gyermeket vállal, bizony nem csak lelkileg és anyagilag kell úgy álljon, hogy elkötelezheti magát - hanem fizikailag is. 

Mert megsúgom, vagyis szavakba öntöm a nyilvánvalót: azok a kicsi babucik a mi testünkből és vérünkből öltenek saját pici, illatos testecskét... 

S mi van akkor, ha ez a test és vér, amiből ők 9 hónapon át táplálkoznak és növekednek, több évtizednyi hedonista és bulizós életmódnak volt kitéve? 

"Csupán" annyi, hogy minden "hajlammal" IS együtt születnek meg, ami a szülő testéből és véréből abban az állapotban kitelik... 

Bevallom, anyaságom előtt életemben nem ült le velem senki komolyan beszélni arról, hogy mit is jelent fizikailag, hogy egy új életet fogadj a testedbe és milyen lehetőségeket adhatsz át neki az által, hogy te nem vigyáztál magadra. 

Fiatalként talán nem is fogadtam volna el mindezt, de épp ezért írom meg ezt a kis szösszenetet - hátha ti tudtok segíteni leendő anyukáknak türelemmel, jóindulattal és megértéssel - mert a babavállalás az ELSŐ pillanata az életünknek, amikor már nem CSAK önmagunkért vagyunk felelősek, hanem az új életke minőségéért is... 

(Jajj, szerintem ezt nem tudom röviden megírni s még a hosszú is rövid lesz... de töltsetek még egy kávét 🙂 ) 

Nekem már megszületett a 3 gyerekem. Az első kettő úgy, hogy a Biocomot csak úgy ismertem, hogy "ó hagyj-már-békén-mindezzel". A 2 meglévő gyerkőc egészségi állapota miatt nyitottam végül az alternatív megoldások felé, mely megoldások közül a Biocom bizonyult számunkra a leghatékonyabbnak... 

S pont, mikor elkezdtem nyitni, költözött be a harmadik gyerkőc is a pocakomba, így a vele való állapotom közben hallottam először tisztítókúráról, helyes étkezésről, regenorról. Kicsit tehát elkéstem mindhárom gyermek esetében azzal, hogy igazán tiszta és egészséges testbe és véráramlatba költözhessenek be - de legalább a 3-ik gyerkőc esetében már az étrenden sikerült változtatni itthon és az étrendkiegészítőket is sikerült beiktatni a mindennapokba s ennek eredményeképp a harmadik gyerkőcünk lett a 3 gyerek közül a legegészségesebb. 

Tehát itt állunk, hogy van 3 gyerekünk. Egyik előtt sem készítettem fel a testem és vérem arra, hogy a lehető legtisztább és legegészségesebb körülményeket biztosítsam számukra. S azt is látom, hogy ennek van eredménye... 

S nem, nem azt mondom, hogy ezen rágódni kell, vagy bánkódni, mert vissza az időben úgysem tudok menni... Viszont eszméletlenül erőssé tett az a felismerés, hogy bizony a múltban felmerült gondokért, azaz Tiszám emésztéséért, Zentém autisztikus hajlamáért, Kendém kiütéseiért az akkori életmódom volt a felelős... 

Úgy tett erőssé, hogy nem törődtem bele abba, hogy ez így van s nincs mit tenni ellene - hanem felelősséget vállaltam s addig jártam utána, addig kerestem a gyógyítókat, addig változtattam a szokásainkon, míg minderről múlt időben tudok már beszélni nagyrészt... S nézem azon babócákat, akik úgy jöttek világra, hogy anyuka (és apuka) előbb a testét is felkészítette a babavállalásra. Nagytisztítást csinált, regenor kúrát, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, megfelelő étkezéssel és életmóddal - hogy mennyire makk egészséges és nyugodt babócákat hoznak világra, akiknél fel sem merülnek olyan gondok, hogy bármilyen egészségügyi állapotot meg kéne oldani... 

Tehát ha ti, vagy a környezetekben lévők készülnek új élet befogadására - üljetek le velük beszélgetni. Türelmesen, megértően, mert senki el nem tudja képzelni, hogy valójában milyen az élet gyerekkel s mi a tét a gyerekre való készülésnél. 

Mondjátok el, hogy sokkal könnyebb MOST, baba előtt felelősséget vállalni s néhány hónapot rááldozni a felkészülésre, mint később utána járni a felmerülő gondok megoldásának... 

S ha esetleg már ti is túl vagytok a babaváráson s úgy jártatok, mint én - NEHOGY bűntudat kísérje a felismerést. Mert csakis az az információ bír való beccsel, amely CSELEKVÉSRE késztet. 

MINDENT helyre lehet hozni... Csak akarni kell, kitartani (dög nehéz néha) és elfelejteni a legyintést... 

S mindez azért fontos, mert a mi gyerekeink fogják megalkotni azt a jövőt, amiben mi is élni fogunk. Felelősséggel tartozunk, hogy fizikai, lelki, szellemi erejük teljében tudják véghez vinni a küldetésüket, hogy ténylegesen boldogan és egészségben élhessenek... 

Mert az egészség nem csak úgy VAN... Az egészség egy folyamat - mint ahogy az életünk is...